Fordítva: Felejtsd el a Facebookot, hagyd az Instagramot, és költözz falura!

Felejtsd el a Facebookot, hagyd az Instagramot, és költözz falura!

Eredeti cikk: ITT

   Azok, akik hagyományos faluban laknak - körülbelül 150 lakossal - jobban járnak, mint mi többiek. 

   Azokra utalunk a cikkben, akik a világ olyan részein élnek, ahol még mindig sokan laknak kis falvakban. Nyilván a falusi életnek is megvan a hátránya. Például nem biztos, hogy a közelben van orvos, vagy a gyerekek nem biztos, gogy eljutnak iskolába. Még akár az ivóvízért is sokat kell gyalogolni.

   De egy könyv rámutat az előnyökre is.

   A szerzőt, Susan Pinker pszichológust kérdeztük könyvéről, melynek címe: A falusi hatás: hogyan tehet a személyes kapcsolat egészségesebbé, boldogabbá, és okosabbá , fejtse ki miben látja az ilyen apró közösségek előnyeit?

   Mi a falusi hatás?

   Egy metafóra az olyasfajta szociális kapcsolatokra, melyekre az embereknek szükségük van ahhoz, hogy valóban jól érezéék magukat. Azok az erős kötelékek tartoznak ide, melyek a falvakban természetes módon alakulnak ki, mivel ott napi rendszerességgel kénytelenek az emberek szemtől szembe találkozni. A legtöbb faluban van egy központi tér, egy olyan terület, ahol mindenki megfordul, vagy áthalad, amikor a boltba, az önkormányzatra vagy a postára megy, vagy ki akar ülni a kis vendéglő teraszára. Ezek olyan tevékenységek, melyet az online világban egyre kevesebbet művelünk. A kereskedelem is, ahogy minden más online rendszerre tár át, és ezek a hagyományos terek eltűnőben vannak.

   Miért éppen a 150 fő tűnik ideálisnak egy faluban?

   Egy olyan közösségi kapcsolatrendszerben, amely a legolajozottabban működik, általában ehhez közeli számot kapunk eredményként. Legalábbis a történelem során, akár vadász-gyűjtögető, neolit-korabeli, vagy klasszikus angol falvakat vizsgálunk, vagy csak arra alapozunk hány karácsonyi lapot küldünk átlagosan, ez jelzi az ideális közösség lélekszámát. Ennyi ember lehet a maximum, akikkel jó esetben olyan bizalmi viszonyban vagyunk, hogy fizetésig szégyenkezés nélkül kölcsönkérjünk egy kisebb összeget.

   Hogy hasonlítható össze az ilyen méretű falusi kapcsolati háló egy hasonló méretű online kapcsolati rendszerrel?

   Nem minden társas kapcsolat egyenrangú. Egy oxfordi evolúciós pszichológus, Robin Dunbar mutatott rá, hogy a 150 fős csoport a maximum, amin belül valóban tartalmas kapcsolatok alakulnak ki. Saját tapasztalataink is alátámasztják, hogy megvan a határa, hány emberrel vagyunk képesek rendszeresen találkozni, meghívni őket vacsorára, vagy meglátogatni őket, ha betegek. Ezek olyan kötődések, melyek természetes módon kialakulhatnak egy kisebb faluban, mivel elkerülhetetlen a rendszeres, személyes találkozás. 

   Sokban különböznek ettől a közösségi médiában ápolt kapcsolatok. Például elsétálhattok egymás mellett az utcán egy ilyen ismerőssel, análkül hogy felismernétek egymást. Ezek a felszínes kapcsolatok jók arra, hogy tanácsot kérj például melyik étterembe érdemes menni egy idegen városban, vagy kit ajánlanak bejárónőnek, vagy egyéb ilyen jellegű tájékozódásra. De a közösségi kötődések szempontjából a különbség olyan, mint az anyukád töltöttképosztáját összehasonlítani a gyorskajával. 

   Miért ilyen fontos ez a falusi hatás?

   Ha egy összetartó közösségben élünk, segítünk egymásnak; az öreg a fiatalnak, és fordítva. A segítségen kívül nagyon fontos az is, hogy kialakul az emberekben az érzés, hogy valahová tartoznak. És ha bármit is megtanultunk az idegrendszeri kutatások demográfiával foglalkozó területéről, akkor ez a következő: aki magányosnak, elszigeteltnek érzi magát, az majdhogynem egy halálos ítélettel ér fel.

  Mikor szemtől szemben találkoznak emberek, nagyon sok biológiai jelenség kimutatható: például oxitocin szabadul fel, ami csökkenti a stresszt, és könnyebbé teszi a bizalom kialakulását egyás iránt. A két személy közti közvetlen kontaktus egy sor reakciót indíthat be, melyek segítik hogy mindketten jól érezzék magukat, és ez az egészségükre is jótékony hatással lehet. A kutatások ezzel szemben azt mutatják, sosem voltunk még társadalmi szinten ilyen magányosak, és ez egyre inkább megmutatkozik az egészségi állapotunkban is. 

   Szóval akik nem faluban élnek, pechjük van? 

Megteremtheted a sját falu-effektusod. Az irodában ne e-mailt küldj, hanem sétálj át a másik asztalához! Keresd azokat a valódi társasági élményeket, melyekben valóban szívesen veszel részt! Olyan iskolákat keress, ahol a tanár-diák kapcsolaton és nem a high-tech felszereltségen van a hangsúly!

   Fel kell ismerni, hogy a digitális kapcsolatok segíthetik, de nem helyettesíthetik az természetes kapcsolatokat. Nem azt mondom, hogy most dobjunk el minden kütyüt és irány a vidék! Nem idealizált képet akarok festeni a falvakról, csak metafóraként használom ezt arra a kapcsolatra, ami kiveszőben van: mélyebb társadalmi kötődés, és szmtől szembeni találkozások, melyek nélkül a túlélésünk kerül veszélybe.

Életiskola, ahol a diri dirigál

   
   Valamikor talán 2 éve volt egy nagyon jó Kassai Lajos riportfilm, és dobta rá a Youtube a hasonlót: Szombathelyi Tibor: Merértett természet. Kassai ekkor már híres volt, Tibor talán már a saját környékén igen, de országosan nem. Profi kis munka volt, légifelvétellel, meg persze maga Tibor a mezítlábas, félmeztelen, őszinte arcú, igazi "nép-szerű", mesehős figura, hát adta magát, hogy a permakultúrát is jobban tudja majd reklámozni, mint Baji Béla. Nem sokkal rá még Kassai Lajos is rátolt egy lapáttal, mert a következő "fejezetben" ő maga is beugrott látogatóba, beszélgettek kicsit. Így kezdődik, amikor valkiből netes kultfigura lesz, még könyvet se kell írnia, mint pl. Dominikának.


   Egyszercsak létrejön az oldal meg a csoport: Élet Iskola (ahol nincsen diploma). Hát ez még jobb, magam is hiába jártam sokat suliba, diplomám sincs, meg nem is tartom fontosnak, egyre szimpibb az egész. Promózzuk!
   Elég gyorsan fejlődött a csoport, a következő jelentős állomás talán kb. 3000 tagnál következett, amikor 2-3 admin és maga Tibor elkezdett kampányolni az ötlettel: mutassunk akkor már valami kézzelfogható elköteleződést, mert sok itt a szócséplés, sok a "potyautas", el köll választani az ocsút a búzától. Ezeket nem feltétlen így mondták, így jött át, nem csak nekem, volt olyan cimborám is, aki ezt a tagdíjra való utalgatást azonnal elég oknak tartotta arra, hogy ki is lépjen. Elég izzadságszagúvá vált a dolog, de ezt is csak úgy emelték ki a főszervezők, hogy nem is baj, itt látszik ki az aki közénk való... 

   Hát én maradtam, kíváncsian vártam, vajon lesz-e konkrét felszólítás, hogy mostantól mondjuk évi 3000 Ft tagdíj lesz. Nem is nagy pénz, oda is adtam volna, de kérdeztem azért: mire is menne ez? Nem csak én kérdeztem, és a nagy hiba az volt szerintem, hogy nagyon homályos elképzelések voltak még csak, de máris eléggé nyíltan kérték a pénzt. Ha lett volna egy konkrét terv, mire kell és mennyi, és kinek jó ez, azt szerintem azonnal összedobták volna az emberek, és akinek tényleg nincs, az megírta volna, hogy bocs, de nincs. Paizs Miklósnak nem csak én, de még anyám is utalt, amikor kért, mert egyszerűen, világosan megfogalmazta, miért és mire kér.
   
   Pár nap káosz után bejelentkezett Tibor, egy "tiszta vizet a pohárba" beszéddel, élőben. Na itt láttam igazán, hogy eltévedt már picit ez az egyszerű ember, kezdetnek: beszélni nem tud, az eddigi filmjeiben is a jó rendezés és vágás segített. Ugyanazt elismételte amit már napokig kommentelgettek, azaz még mindgig sem konkrét terv nem volt, sem konkrét összeg, sem az nem derült ki, hogy akkor azok akik nem adnak semmit, most lépjenek ki maguktól, mert idővel úgyis ki lesznek zárva? Semmi tiszta víz nem került a pohárba.
   Kértem megint pontosítást, azt a választ kaptam, hogy csak kötekedek! Hát jó, nem kötekedtem sokat, akkor viszont nem érdekel már annyira, maradok tag, amíg ki nem zárnak, de pénzt így én nem adok, bocs. Ha azt mondta volna Tibor, hogy lehet őt látogatni a birtokon, de nem ingyen, mert ez neki plussz munka, meg stb. azt megértem, mert nyilván nem arról kéne szólni az életének, hogy boldog-boldogtalannak nyitja a kaput és körbeviszi. 

   Nem néztem sokáig a csoportot, mert amúgy is sok olyan hosszú poszt volt, hogy XY köszöni a felvételt, és bemutatkozik, hány disznója, hány kecskéje van, meg permás, anasztáziás, biodinamikus, vagy stb. Én ugye már akkor potyautasnak kezdtem magam érezni, hogy nekem maximum 2 tő paradicsomom meg pár fűszerem van a konténerben, mit mutatkozzak én itt be? Ha meg konkrét gazdálkodós tippeket akar valaki, ott van mindennek már a speckó külön csoportja, nekem az Élet Iskola kezdett inkább olyan magamutogatósnak tűnni. Nem tettem hát hozzá, de nem is "halásztam" a csoportban, még akkor sem, amikor a sajátomat megalapítottam. Meg eleve! Mi az, hogy egy Facebook csoportnak csak az lehet a tagja, aki "hozzátesz"? Ez nekem röhej, és még Tibor jön állandóan azzal, hogy aki nem érti az észjárását, az "fordítva ül a lovon."

   Szóval nem toboroztam, kivéve pár nappal ezelőtt, amikor rákommenteltem egy tipikus Tibor-posztra, tök jó szándékkal, amit páran fel is fogtak, 1-2 nem értette, megmagyaráztam jobban, és aláírtam, hogy aki kb. egyetért velem, van helye a (M)értékben is, de nem "vagy-vagy", én simán csak másik oldalról próbálom a világ alakulását jobb irányba befolyásolni.    Írtam, van akinek ahhoz van lehetősége, hogy pl. konkrétan fizikailag tegye jobbá a világot (pl. permakultúrás gazdálkodásával), van akinek meg ahhoz, hogy pl. információt továbbítson. Én pl. ugyanolyan hasznosnak tartom, amikor egy cikket lefordítok és megosztok, mintha felkapálnék egy hektárt. Adott esetben lehet még hasznosabb is, pl. két dokumentumfilmet is lefordítottam. Ingyen, társadalmi elkötelezettségből. Tibor vajon az éhezők számára nevel kacsát és csirkét, vagy a saját maga számára, ha már itt tartunk. Az én munkám nem fizikai, de "áldozatos", és nem leszek álszerény, nézhettem volna sorikat, vagy focimeccset a feliratozás helyett, ugyebár...

   Viszont úgy látom - és ezt Tibor is igyekszik hangsúlyozni: "hasonló találja meg a hasonlót" - ebben a csoportban azok adják egymás alá a lovat, akik csak a kétkezi munkára büszkék. Az okés komment, hogy kb. "hibás tudás minden, ami nem teremt semmit". Megkérdezem, hogy pl. a történelem, vagy a földrajz ismerete, az vajon mit teremt, és akkor ez mind hibás vajon?
   Erre megint: kötekedés, okoskodás, lovon fordítva, potyautasok, stb.  Aztán  amikor mégis, türelmesen megpróbáljuk megmondani, mire akarunk kilyukadni, akkor konkrétan ilyen is kikerült "Elegem van belőletek!" (Merthogy akkor már bekapcsolódott mellettem is 1-2 arc, hát ez már bomlasztás, ugyebár?!)

   Namost, eléggé elegem lett már ezzel a pökhendi, magas lóról leszóló, majd én megmondom a frankót, de nekem senki ne szóljon be stílusból. Abból főleg, hogy Tibor személyére épül az egész, és az adminok sem tudják ezt nagyon szépíteni. 

   Egy friss példa, hogy a "gazdára" rá se lehet szólni:

   "A pokolra vezető út jóakarattal van kikövezve" - személyes kudarcaimból is bőven tudom ezt. Aki megelégszik azzal, mint önigazoló "tény", hogy az ő kommentjét 15-en lájkolták, biztos igaza van, vagy ha nem értik meg, "a hiba a maga készülékében van", az elveszett ember. A bólogató jánosok és minden mindegy alapon tapsikolók (folytasd Tibor, mert mi úúúúgy felnézünk rád!!!) fogják a sírba tenni ezt a csoportot. A kritikusokra sem kell ám mindig hallgatni, de aki a saját adminjára nem figyel oda, avagy direkt olyan adminokat keres, akik képesek az ő szájíze szerint a keze alá dolgozni, az engem egy "átkosbeli" iskolaigazgatóra emlékeztet, aki nem a kvalitásai, hanem a kapcsolatai révén ül az irodában, a tanári kar nagy része meg sokkal értelmesebb ugyan, de ha a diri azt mondja, hogy ez most így van, akkor úgy is lesz, nincs helye sok kompromisszumnak.

   Mi meg (én most ki is fogok lépni, és nem kérem erre azon ismerőseim, akiket én hívtam oda, csak nézzetek be és ítéljétek meg magatok!) kilépek, mert a diri rossz szemmel néz rám mindig, amikor mondjuk összefonott karral állok az aulában, miután elmondta az ünnepi beszédet, és a többség vastapsban tör ki.
   A fenti példának van folyatása, komikus, ahogy pl. az admin saját magát házőrző kutyához hasonlítja, aki csak a feladatát látja el, és nem harap a gazda kezébe.
   Saját csoportomban: adminok, ha bármikor így éreznétek magatok, vagy én kezdenék ilyen "diri" lenni, légyszi időben harapjatok a seggembe, hogy észbekapjak!!! 
    Köszi ;)    EZ az egyik értelme (haszna), hogy leírom, amit leírok: emlék(eztető).

   Már tényleg csak utolsó csepp a pohárba az, hogy a Monbiot cikk nem ment át a rostán, nem jelenhetett meg az Élet Iskola csoportban. Két okból, amiből az elsőt azonnal megkaptam, a másodikat kicsit később.
- Ez csak egy újabb diagnózis, ilyen szempontból nem "előremutató". Nincs benne a megoldásra még csak javaslat sem.

    Okés, megnéztem az akkor épp legfelül lévő kb. 10 posztot, és úgy láttam, bármiféle megoldásra csak egyik utalt (mentségére az adminnak, aki nem fogadta be a cikket, az ő posztja volt ilyen), de az is belső, azaz kb. spirituális megoldásról szólt. Az meg elég visszás, hogy míg a kétkezi paraszti munka böcsülete a csoport húzóereje, az intelligens diagnózis sehol sincs kb. jelen, ehelyett a "nézzünk magunkba!" az majd segít, az megoldásnak számít.... Az, hogy az emberek nagy része (iskolai végzettségtől majdhogynem szinte függetlenül) tisztában sincs vele, hogy mi a globális bajok gyökere, és ez a diagnózis ugye hiányzik szinte minden "tegyük szebbé a világot!" oldalról, az bagatell ügy. Fontosabb egy művészi videó egy milliomos farmjáról, ahol szép lovak és fehér ruhás lyányok táncolgatnak, az majd megold mindent!
 
   Na, mivel utaltam rá, hogy ez elég fonákról jött így, ez az elutasítás, a beszélgetés is elment más irányba, már mentegetőzés-szaga volt, meg aztán lebeszélés-szaga is, amikor jeleztem, hogy alapból írni akartam már rég a csoportról. Hová? Minek? Vágom-e az arisztotelészi 3-as rostát? (Igaz-e, szükséges-e, hasznos-e?), azaz mi hasznom van nekem abból, ha írok az Élet Iskoláról?!
   Szókratész az, és igazság, jóság és hasznosság ez a három, de tudtam mire gondol, azóta kerestem csak rá, hogy ez így korrekt és mea culpa, ugye kritikát írok most, azaz a jóság megbukik. Már ha nem tudom ráfogni, hogy jónak lehet nevezni azt, ha rámutatunk valamire, ami rossz? Mert akkor nem csak igaz, nem csak hasznos, de egyenesen jó is lehet...
    De ez már tényleg okoskodásba megy át, bocsánat!!!
   Mi a jó akkor viszont abban - kérdezek vissza -, hogy egy autriter kultfigura szeszélyeire hivatkozva egy értelmes cikket, aminek olvasása mellékutakon az ő szemléletüket is támogathatja, elutasítanak? Mi ebben a jóság, hogy kíméljük meg a Tibort, mert ő a fáradt fáklyavivő, és neki ez nem tetszene, talán akkor sem, ha nem én posztolnám, de így meg főleg nem ha tőlem jön, mert egy , okoskodó pöcsnek tart? Ez a cikk fontos!
    És akármilyen hihetetlen, pont hogy segítene ez a nézet, ha terjedne, nem csak a gazdag hobbikertészeknek, mint a Tibor, hanem a kisembernek, akinek nem 50-100 milliós birtoka van, amiből ellátja magát és a 3 lányát, hanem lehet 3-4 milliója sincs! Ez a cikk a rendszert akarja egyengetni, hogy az utóbbiak könnyebben bolduguljanak.
   Mi a jó abban, ha nem jelenhet meg, hogy a 7500 tag közül ki-ki maga döntse el, hogy egyetért-e vele, vagy sem?

   Kettős mérce megy elég durván az Élet Iskolában, és kb. úgy kezdem látni Tibort, mint ami Sztálin volt a "baloldal" számára: egy karakteres, ámde durva vezető, aki az értelmiségi hangokból csak azt engedi be, ami épp megfelel az ő szája ízének, a többiek fordítva ülnek a lovon...
   
   Az ellenpéldával együtt igazán érthető a kép, és miért érzem azt, hogy értelmes vezető nélkül minden ilyen kezdeményezés inkább káros, mint hasznos:
   A "Háztartásom hulladék nélkül" (továbbiakban ZW: zero waste, így könnyebb leírni) csoportba annyi létjogosultsága se lett volna beengedni a Monbiot cikket, mint az Élet Iskolába. Miért? Ott van feketén fehéren a kendőzetlen kritika: nehogy azt hidd, hogy ZW életmódoddal annyit segítesz a környezeten! A szomorú igazság az, hogy a nagy átlagot véve aki tehetősebb, többet árt a környezetnek, akármilyen tudatos is igyekszik lenni. Necces ez egy csoportban, ami nem a társadalmi egyenlőtlenségek megoldását tűzte ki célul, nem is hangzatosan anti-globalista, avagy helyi-termék hívő, és még erre Monbiot küld is nekik egy fricskát... Hát mégis megjelenhetett ott, és a tagoknak megvolt az esélye rá, hogy elítálő kommenteket írjanak, miszerint őket pl. ne basztassa már senki, hogy nem tesznek eleget azzal hogy nem fogkrémet, hanem fogport használnak és nem műanyag a fogkefe sem, hanem lebomló...
   Megjelent ott, mert a ZW csoport alapítója széleslátókörű és még azt is beengedi néha, aki a saját csoportjának vezérelveivel szemben kritikát fogalmaz meg! 
    A hasonló a hasonlóval elv, az kikövezett út a viszhangszobához, ahol ponyvaregényes klisével élve egymás faszát szopjuk. Gratulálok mindenkienek, aki ezt fejlődési pályának tartja ;)

   Ó, de hát nem vagyok én ám a diktatúra ellensége, sőt!
   Írtam is arról Tibornak: a demokrácia nem éppen áldásos (mivel ő épp hierarchikus rendszert emlegetett), de mivel írtam mellé mást is, ez se tetszett már... De, hogy amikor egy ostoba paraszt a diktátor (lásd Sztálin és utódai) az magának az eszmének nem tesz jót, kifejezetten kontraproduktív, azt talán be kéne látni, ha valami eredményt akar elérni egy mozgalom, vagy iskola, vagy nevezzük bárminek!
   Olyan diktátornak van csak létjogosultsága, aki egyszerre több dologhoz is ért, és többféle emberrel megtalálja a hangot, nem csak a hasonlóval. Ez persze az én "potyautas véleményem" ;)
 

   Akkor is írtam szebben, most csúnyábban is írom a kéretlen tanácsom: aki CSAK a fődhöz ért, annak a gazdálkodni köllene, és persze csináljon fotókat, írja le hogyan köll, az hasznos. Nem köll viszont feltétlen nyilatkozatokat tennie, a kommentelésbe és egyéb szervezésbe sokat beleszólni, mert többet árthat, mint használ. 
   Ha a WWF legközelebbi nyilatkozatát a pandamedve fogja beolvasni a CNN-en, annak se lesz sok értelme...