Keresés ebben a blogban

2016. december 29., csütörtök

Re: Kellemetlen igazság - Szolárpanel mező és ami alatta lehet


   Erre már rég készültem, de most, hogy egy cikkben leplezetlenül meg is említették a kellemetlen igazságot, a hosszú elemzés helyett csak pár sort kicsaptam a Facebook-ra. Számomra meglepő módon majdnem annyi lájkot kapott, mint egy food-porn fotó, és részletes kommentek is jöttek, számomra ismeretlen emberektől is. Szeretnék kb. minden kommentre válaszolni, illetve - blogom napló-természete miatt - magam számára is fontos, hogy látom most a világot.

   A válaszok lejjebb, előbb azért bemásolom, mit osztottam meg:
   Reagáltam egy rövid index cikkre emígyen:

Na ez a kellemetlen igazság: a mostanában tapasztalt "zöld energia" médialefedettsége, a fosszilisek egyre jobban terjedő démonizálása mögött semmi olyasmi nincs, hogy "mentsük meg a környezetet!" Ez a következő nagy biznisz, 'sztkész!
Tessék már ránézni az illusztrációra! Ez normális?
A természetes léptéknek és a szabályozott fogyasztásnak kellene figyelmet szentelni, mert most minden Barbie azt fogja gondolni, hogy jajj de jó lesz, ha mondjuk befedjük egész Csongrád megyét napelemekkel, mert ott úgyis annyit süt a nap, és minden meg van oldva, minden tiszta lesz hirtelen!
Nem azt mondom, hogy rossz önmagában! önmagában pl. az autó sem rossz, csak az a rossz benne, hogy egyesek kb. 500 méterre nem képesek elmenni gyalog a boltba, ha már 4 liter Fantánál többet kell hozni! Vagy nem képesek biciklivel menni dolgozni, ha már kis eső esik, inkább ülnek a dugóban fél órát, mint tekernek 15 percet.
Ugyanígy: a napelem OTT JÓ, ahol pl. nincs vezetékes áram, és a magad kis fogyasztását - ésszerű keretek közt - megoldod ezzel! Ha egy várost kell ellátni (és a háztartások fogyasztását nem akarjuk korlátozni) a szénerőmű lehet még mindig környezetbarátabb, csak ezt persze most senki nem képes megkérdőjelezni kb. villamosmérnökökön kívül, abból meg kb. egy jut ezer jogászra, és bölcsészre, meg még ötszáz könyvelőre.
Szerintem nem az lenne a megoldás, hogy most már égve hagyhatjuk a villanyt mert úgyis megújulóból van, hanem az: tanuld meg lekapcsolni a kibaszott villanyt! (Vagy ennek van kb. 50 verziója, hol folyik el az energia, de érthető, nem igaz?)


A fotó szerintem kifejezetten gusztustalan! Ahol annyi nap süt, ami miatt egy ilyen napelem mezőt érdemes lenne telepíteni, ott inkább fákat kellene ültetni, hogy árnyékot adjanak, és alatta is ÉLET legyen: aljnövényzet, és talaj! Ha persze csak a meglévő infrastruktúra tetejére tennének napelemeket, egy fokkal jobb, de gondolkodjunk már el azon, ha a pénzeszsákoknak már most jobban megéri a szolárba befektetni, mint mondjuk az olajfinomításba és szénbányászatba, akkor meg fognak itt állni?
NEM! Addig fognak napelemet gyártani, amíg kb. mindenhol ott lesz, és addig fogják marketingelni, amíg az utolsó hajléktalannak is mások által kidobott napelem doboza lesz, hogy abban aludjon!
Pont ahogy pl. valamikor még a paradicsomnak megvolt az ára, várni kellett a szezont, vagy legalábbis télen csak gazdagéknak tellett rá, de amióta kitalálták, hogyan "gazdaságos" Almeriában tömegeknek termeszteni, kb. senki nem gondolja meg kétszer, hogy ott ez milyen környezeti terhelést jelent, csak nekünk legyen olcsó! De közben meg nem élvezzük, hogy olcsó, mert gondolkodás nélkül kidobjuk, és még mennyit kidob azelőtt a bolt, a beszállító, a csomagolóüzem, és még maga a termelő is, mondjuk ha nem sztenderd minőség... Szóval ugyanez kell most nekünk a napelemekkel is? Na jó, azt nem fogjuk azonnal kidobni, de ha nem fogyasztunk kevesebbet, azaz nem gondoljuk meg mennyire van VALÓBAN szükségünk, akkor a paneleket egyre sűrűbben kell cserélni, amiből ugyanígy csak veszélyes hulladék lesz! De a "befektetőknek" épp ez a célja! Minél többet kell cserélni, nekik annál jobb lesz!
Ezt akarjuk?!

    Válaszaim a válaszreakciókra, kábé sorjában:

   A lakossági fatüzelés lenne Magyarországon a legnagyobb légszennyező faktor, ezért lenne nagyobb létjogosultsága az elekromos (ezen belül nyilván "megújuló" alapú) fűtésnek? És mi lenne akkor, ha helyesen használnánk a kályhát? Pl. száraz fával, megfelelő kályha- és kéménytípussal is igaz lenne a durva légszennyezés? Egy rakétakályha kéményéből kb. langyos levegő jön ki, semmi más. Sok szegény eltüzeli kb. a postaládába bedobott CBA katalógustól kezdve a gumiabroncsot is, de minimum mindig úgy ki van számolva a büdzsé, hogy az utolsó pillanatban megvett nyers fát használják, nem csoda, ha nagyobb a füst... Másrészt: az iparunk nagy része (még a miénk is, pedig mi Európa peremén vagyunk, de azért csak nyugatra Ázsiához képest) Kínában van, azaz ők füstölnek helyettünk. Kazincbarcikán nőttem fel, amit kb. a BVK-ra (mostani Borsodchem) terveztek, legyen hol lakni a melósoknak és vegyészmérnököknek. Akkor még első kézből éreztük, mit kapunk a fogyasztási cikkeinkért cserébe, nem a lakossági fűtés szennyezett a legjobban.
   Lényeg: mind a szegények tüzelési (életbenmaradási) szokásai, mind a kínai árucikkek közgazdasági és szociológiai problémák, amikre önmagában a szolárra váltás nem fog segíteni. Sőt! Ronthat is. Ha most is kvázi mindent Ázsiában gyártanak, mert úgy lehet összeomlás nélkül fenntartani a nyugati gazdaságunkat, akkor nem várható, hogy majd pont a napelemeket (mármint igazándiból tömegével) európai gyártósorok fogják lehozni. Ezen a forgalmazók nyernek majd, a vevők elégedettek lesznek, mert csak távoli országok környezetét fogja szennyezni a gyártás folyamata, és ugyanekkor: távoli országok szorgos munkásai fognak éhbérért dolgozni, míg a mi szegényeink még szegényebbek lesznek (HA nem lesz alanyi jogú alapjövedelem, de erről majd később), és emiatt a mi szegényeink méginkább szarnak majd a környezettudatosságra. Így bezárult a kör.
   Szerintem: még több erdő kellene, és napelem helyett a megfelelő fatüzelési rendszerek, és megfelelő tüzifa állami támogatása. A napelem ettől még jó, ahogy írtam is, de nem mindenre!
   Ha valami lenne, ami tényleg mindenre jó, az azt jelentené, hogy az emberiség térjen vissza az ökoszisztéma egyéb társtulajdonosaival az egyenlőségi viszonyba, akkor viszont nem lehetnénk hétmilliárdan, de megkockáztatom: még egymilliárdan sem.

   A teljes földfelszín nagyon kis hányadát kihasználva a Föld teljes energiaigényét le lehetne fedni? Na, láttam olyan képet pl. amikor a Föld bolygó akkora volt, mint mondjuk egy 10 kilós dinnye, és volt rajta egy koktélparadicsom méretű kék golyócska, és a kép azt illusztrálta, hogy köbméterre kiszámolva kb. ennyi a teljes vízkészlet a Földön, ez terül el szépen. Sokkoló arányok, ugye?! Ez ugrik be erről is: ha mondjuk csak azt veszem, hogy a legeslegdurvábban "felesleges" területekre tesszük le a paneleket, mint pl. sivatagok, félsivatagok, valamint meglévő infrastruktúra tetejére (máris látható a cikk illusztrációján, hogy itt épp nem ezek szerint járnak el!), akkor is ott a kérdés: a városok, vagy iparkomplexumok, amiket ezen szolárföldek hivatottak ellátni, pont ezen sivatagok mellett vannak-e, vagy sem? Na, ugye, hogy általában nem! Onnan el kell vezetni az áramot, illetve tárolni kell, ha épp nem süt a nap, akkor is legyen tartalék! A Szahara pl. tökéletes szolármező lehetne, de ki a faszom akar ott lakni? 

   A felsővezetékek persze pl. megvannak eleve a mostani lakott területeken is, szóval az áram szállítását hagyjuk ki! Marad a tárolás: a szénerőműben ki lehet számítani, hogy annyit égetnek el, amennyit a fogyasztói oldal azonnal igényel. A nap meg lehet akkor süt jobban, amikor senki nem akar több áramot használni (kivéve persze a légkondit, másik nagyon elmés találmány, amit gyűlölök), szóval pl. ha a fűtésnél maradok, akkor nyáron kellene tárolni télire. Ez vajon mennyi plusszban bevitt energiát igényelne, és azt milyen környezetbarát technológiával lehetne biztosítani? Hagyjuk most azt is, hogy maga a napelem milyen komponensekből áll, és ezeket milyen körülmények között bányásszák, valamint milyen energia felhasználásával (na, ugye, hogy fosszilisekkel?!) üzemeltetik magát a napelem-gyártó gyárat?!  Már eleve rezeg a léc, de a tároláshoz felhasznált technológia milyen szinten lehet "megújuló", ez valakinek eszébe szokott jutni?
   Megújulónak ezt nevezem csak:
   "
Kiteregetem a ruhákat (kétkezi munka), amiket a nap és a szél együttes energiája megszárít. A szél fúj, a nap süt, a ruha megszáradt, és nem kellett bedugni semmit a konnektorba, nem kellett akksit tölteni, nem kellett ezt az akksit szállítani, polcokon tárolni raktárházakban, legyártani Kínában." (Idézet innen: A zöld hollywoodi árnyalata)

   Komment: "A szélerőmű sem örökéletű, és a naperőművekkel együtt a madarak vesztét okozzák, bár a madárvilág kihalását nem fogják okozni. Az erdőben pedig nincs aljnövényzet! Fa van, zárt koronával, és kész."       A szélturbinákban talán a neodímium mágnes a nagyobb odabaszós faktor, bár nyilván nem vagyok ornitológus sem, de megintcsak Kína, merthogy ott van az a hely, amit nem mutatnak a hírekben, hogy mi az ára az általunk olyan kézenfekvően tisztának vélt szélenergiának: The dystopian lake filled by the world's tech lust
   Másrészt nem erdőt írtam, hanem fákat. Lehet egy ősbükkösben vagy fenyőerdőben tényleg nincs aljnövényzet, de a fák alatt lehet ;) A lényeg amúgy is az lett volna, hogy a klímaváltozás elleni harc szerintem sokkal inkább arról kellene, hogy szóljon, hogy természetesebb élőhelyeket próbálunk visszaállítani, nem arról, hogy évről évre többet fogyasztunk, de legalább újrahasznosítunk már, meg "megújulókkal" akarjuk lecserélni a fossziliseket!   Az eredeti cikk illusztrációjaként használt képen szerintem összetett ökoszisztéámak annyi esélye van, mint egy tundrán lebetonozott reptéren: kb. a "repedésekben" megülhet 1-2 nagyon szívós faj, csókolom. Egy élhető ökoszisztéma helyére egy ilyet betervezni ligetesítés, de akár még csak egy legelő helyett is, az szerintem főbenjáró bűn lenne!

   Komment: "És minden technológiában megtalálható, részben a marketing miatt, az energiahatékonyságra törekvés. Fűtés, közlekedés, háztartási gépek, elektronika. Tehát az érvelés, hogy ez csak marketing, és kapitalista trükk, nem állja meg a helyét. Lehet, hogy a napelem gyártók a saját érdekükben nyomják a zöld technológiát, de közben ugyanaz a zöld törekvés energiahatékonyabbá teszi azokat az eszközöket, amik azt az energiát felhasználják. "
   Válaszom egyszerű: villanykörte "összeesküvés" ;)
  Ugyan mióta érdeke a tőkéseknek az, hogy energetikailag hatékonyabb árucikket adjanak el, amikor ugyanezek az emberek uralják az energiapiacot is?! Nem a hatákonyság a cél, hanem a tömeges értékesítés és a minél alacsonyabb élettartam! Story of Stuff, melegen ajánlom!

   "És igen, olcsó napelemeket akarok, nagy hatótávú elektromos autókat, és energiahatékony termékeket. A pénzeszsákokra pedig szükség van, mert ők azok, akik befektetnek olyanokba is, amiből mintegy mellékhatásként, mindenki számára valami hasznos lesz."   



   Ha valaki valamiből olcsót akar, annak mindig megvan az ára, csak épp a termék, vagy szolgáltatás értékesítője ezt igyekszik elrejteni a "tudatos vásárló" szeme elől. A járulékos veszteséggel sosem leszünk tisztában. Az olcsó helyett a helyi termék a megoldás! Ha a napelemeket fullra a saját kis városod, falvad határában rakják össze, a helyi folyót, patakot szennyezve, meg ha mondjuk foszforbánya vagy titán-dioxid előállító üzem nincs is a közelben, legalább a helyi művházban hetente levetítik neked, milyen körülmények közt teremtik elő ezeket a "fejlődő országokban", majd akkor akarj légyszi olcsót!
   Elektromos autó egyrészt - mindent latba véve - kb. csak 5-10%-ban környezetbarátabb, mint a hagyományos, de ez csak maga az autó, azaz az infrastruktúra kérdésén nem gondolkodtunk el! A talajélet megszűnik leaszfaltozott úttestek és lebetonozott parkolók alatt. Másrészt ezek a felületek hőcsapdák, főleg a sztrádák, vagy repterek, nem a platánsorral szegélyezett korzókra gondolok, persze. Szóval az urbanizáció (erről dolgozatot is írtam, nem voltam ám mindig szimpla mosodai alkalmazott), és az ezzel járó infrastruktúra nagyobb környezetterhelő komponens, mint a kipufogógáz, azaz az elekromos autó, aminek éppúgy út, parkoló és garázs kell, az kb. halottnak a csók ;)
   Érdemes azt is latba venni, vajon szabad-e úgy gondolkodni, hogy az utak és parkolók voltaképpen milyen kis százalékban fedik le a bolygót? (Vissza a Föld és a rajta lévő víz arányához.) Mert biztos vannak olyan tudósok, akik - megrendelésre - kimutatják, hogy aggodalomra semmi ok, még mindig alig használjuk ki a teljes potenciált! Hálistennek olyan tudósok is vannak, akik meg azt mutatják ki, hogy az utak olyan szinten miszlikbe szabdalják az élőhelyeket, hogy épkézláb ökoszisztémának már nem marad esélye. Egy körforgalom szigetébe lehet fákat ültetni, és be lehet számolni ezeket is a nagy totálba, de nem hiszem, hogy az alatt a fa alatt sündisznó fog telelni, vagy mókus fog odatévedni magvakat gyűjteni. Itt ez a térkép, szerintem magáért beszél:
  


   Pénzeszákokra (azaz nagytőkésekre) azért hiszed, hogy szükség van, mert még a közgazdaságtant is úgy tanítják, ahogy nekik tetszik (tudom, háttérhatalom-konteó, persze-persze...) Megintcsak tanultam pici közgázt én is fősulin, de pl. E. F. Schumacherről közgazdász végzettségű ismerőseim sem hallottak, amíg nem említettem nekik. Én az Ökotáj magazinban olvastam róla, ami azért nem egy nagy példányszámú sajtóanyag, és akkoriban nem lehetett a könyvet megvenni, és a FSZEK-ben is hetekig kellett rá várni, olyan kevés példányszám volt a Kicsi szép-ből. Vajon miért? Mert egy emberközpontú közgazdaságtani modellel jött elő a hatvanas években, amikor épp a másik oldalt - a mára neoliberális/neokonzervatív elnevezésű modellt - erőszakolták rá az egész világra. Ez nem emberközpontú ugye, hanem "megtérülésközpontú" mindenek felett. Ezért etetnek meg még ma is azzal, hogy semmi nem lenne lehetséges a gazdaság nagy játékosai nélkül, akik a tőkét biztosítják minden fejlődéshez! A kérdésről pl. megkérdezném Buthán lakosságát, akik ugye a mi klasszikus GDP-alapú modellünk szerint toprongyosak, ráadásul egy idejétmúlt monarchiában élnek, valahogy az életminőség és általános jó közérzet terén ránkvernek kb. húsz kört egy 60 körös futamon. A "csurran-cseppen gazdaság" az a parasztvakítás, ami már kb. az agresszív patriarchális kultúrák csíráiban rögtön jelentkezett. Odament a főnök a békésen termelő faluba a bandájával, és azt mondta:
    - Héj, parasztok! Megvédünk a rablóktól, ha nekünk adjátok a termés egyharmadát, meg egy-két szüzet ajándékba.
   - Dehát errefelé nincsenek rablók.
   - Most már vannak - kacsint a főnök, miközben megsimogatja bronzkardjának markolatát.
   
Később ugyanez:
   - Parasztok! Építettünk nektek várat, hogy amikor gyün az ellen, behajthassátok a jószágot! Cserébe persze kell a robot, a tized, a kilenced, a kéményadó, meg a jus primae noctis, de mi ez ahhoz képest, hogy békében termelhettek? 
   Békében kitől? A szomszéd gecondártól, aki szintén épített egy várat?

   A trickle-down economy egy nagyon vaskos eufemizmus arra, hogy önként feladjuk munkánk gyümölcsének nagyját (!!!), azon célból, hogy egyesek állítólag szakértő módjára ezt az összeget arra fordítsák, hogy mindenkinek jobb legyen, azaz koncentrálják a tőkét olyan beruházásokra, amire persze egy-két kaláka, vagy akár egy-két város összefogása sem lenne képes. És mi elnézzük ezeknek a "sikerembereknek", hogy a zsenialitásuk okán degeszre keresik magukat, mert nekünk is jók a mellékhatások! Csak éppen nem is olyan biztos, hogy jók! És lehet ez épp így van ez a "megújulókkal" kapcsolatban is: nekik keresni kell rajta, nekünk meg el kell hinni, hogy ez a tudatos vásárlói magatartás, azaz hájpolni kell, és fogyasztani!    Merhogy a GDP-alapú társadalom = fogyasztás-alapú társadalom, azaz amíg ebben élünk, addig minden fogyasztást ki fognak maxolni, környezetkárosításra való tekintet nélkül!

    
Házam tetején lehetne akkora felületű napelem, ami nem csak engem, de két szomszédom is ellátná? 
   És akkor?! Jolikáról és Marikáról, akik még a hiánygazdálkodás idején cseperedtek, el is hiszem, hogy ideig-óráig ez egy üdvös felállás lenne ;) De pl. hadd mondjak egy példát, mi van az "én házamban", azaz egy 7 szobás albérletben, Dublinban: a rezsi benne van az albérleti díjban, ezért az olasz csaj 120 percre állítja be a szárítót, amikor egy fél programnyi cuccot kimosott, holott 45 perc elég lenne. A brazil felforral egy liter vizet konkrétan a forráspontig, ha egy csésze kávét akar inni. A francia csávó rendszeresen dobálja ki a ki sem csomagolt kaját, mert elfelejti, hogy megvette, és lejár a szavatossága. Amikor egy másik csávó ki akart dobni 2 kiló krumplit, mert elkezdett csírázni, és mondtam, hogy azt csak le kell vágni, erre megkérdezte - 22 évének teljes őszinteségével -, hogy "de nem baszódott el már az íze?" A mellszőrét szigorúan 3 milliméteresre vágja, és valami kibaszott drága kencét használ a hajára, ami a stressz miatt korán elkezdett hullani, de fingja nincs az alapvető élelmiszerkekről... A mosogatásról ne is beszéljünk: súrolgatják a fakanalat a habzó szivaccsal, miközben vastag sugárban folyik a forró víz!
   Na, itt van az "ingyen energia áldása", baszomalássan!
   Ezeknek magarázhatod majd, hogy a "megújulóból" származó elekromosságon alapuló fűtés NEM azt jelenti, hogy elmész dolgozni, és nyitva felejted az ablakot, aztán fűtöd az utcát! Másik kommentben szerepelt az oktatás, hát ez lehetne a sarokköve a témának. De akkor az oktatás szót inkább én nevelésre változtatnám, és úgy képzelném el, mint ahogy a Bakterházban Bendegúz belekóstolt a tányér peremébe! Elfelejtetted éjszaka lekapcsolni a villanyt az előszobában? Paffff!!
   Szóval ne már, kéremszépen! Amíg a fogyasztási szokásainkat pazarlási szokásoknak lehet nevezni, addig a szolár akkor sem mentene meg, ha az összes fentebb említett járulékos kár nem járna a legyártásával és üzemeltetésével. Addig kb. semmi sem számít megoldásnak.
   És hogy ne csak károgjak, aki még velem tartott, egy röpke háztartási trükk: tojás főzéséhez elég forráspontra hozni a vizet, majd rögtön el lehet zárni a gázt, vagy a főzőlapot. Innen 2-3 perc a lágy tojás, és 8-10 perc a keményre főtt tojás. Nem kell végig "fűteni" ;)
   
    De mindez persze inkább csak a tudatalatti mátrixunkat dolgozza meg, mert amennyire én tudom, a háztartási fogyasztás csak töredéke a káros fogyasztásnak, azaz akármilyen vásárlói "igénnyel" lépünk fel, máris hozzájárultunk a klímaváltozás tényezőihez. Nyilván nagyobb súlya van távoli egzotikumok vásárlásának, mint pl. az avokádó, de nem akarok senkiben extra bűntudatot kelteni! Mea culpa, ha pl. megiszom a söröm, vagy a borom, épp olyan bűnös vagyok, mert voltaképpen - ha szigorúan vesszük - nekem semmi szükségem az alkoholra, azaz feleslegesen generálok fogyasztói igényt. Azért nem is megyek végig az O'Connell Streeten a hátam korbácsolva másnaposan, de legalább belegondolok abba, hogy amit megveszek (bármit!) az a mai gazdasági-politikai narratíva szerint ugyan üdvös, GDP-növelő aktus, a való világban viszont mindenképen káros. Kivéve a szigorúan helyit, amint már említettem fentebb.
   Oktatás megint: nem tudom pontosan mi megy ezen a téren, de ahogy minket még kb. jó "fogaskerekeknek" neveltek a kisdobos/úttörő rendszerben, és ez nem is volt titok, most engedelmes fogyasztókat nevelnek talán az iskolásokból, csak éppen a propaganda sokkal burkoltabb. 
   A fogyasztásunk része a globalizált termelési-értékesítési struktúra, azaz senki nem fogja reklámozni, mi a valódi ára egy kiló banánnak, vagy egy maguro szashiminek, vagy csak simán egy állítólagos "fair trade" latténak! Ami olyan helyekről jön, amiről fingunk sincs, csak úgy kb. a Google Earth miatt tudjuk, hogy egyáltalán léteznek, azt simán bevesszük, hogy biztos jó ez így, nekünk ez biztos jár, "mert megérdemlem". A napelemmel - tömegtermelés estén - pont így lenne. A rendszer ilyen, amiben élünk, szóval nincs kivétel!
   Ide jön a másik komment, hogy
"
Ha bármifokú értelem és előretekintés jellemezné a komplett politikai elitet, akkor RENGETEG lehetőségünk lenne."
   Erre már röviden ott is írtam: a pénzügyi elit a hal feje, a politikai elit sajnos az ő zsebükben van régóta. Azaz akkor lenne rengeteg lehetőség, ha paradigmaváltás történne: minimum kezdjük el a jólétet komplexebb mutatókkal számolni, nem csak a gazdasági teljesítménnyel és vásárlóerővel! Kezdjük el számon kérni a mammutvállalatokat, ahelyett, hogy szent tehénként kezeljük őket, mint "munkahelyteremtők"! Azt persze nem tudom megmondani, hogy a generációk óta téves eszmerendszerben élő tömeg erre képes-e egy újabb véres és kaotikus forradalom, vagy világháború nélkül, de demokratikus szavazás útján egyelőre nem látom a kiutat, mivel a szavazókig a hatalom (és ez lehet a puha diktatúrás modell, mint Orbánék, Putyinék, de lehet a liberálglobalista modell is) által kézben tartott média viszi el az infót, a lehetőségeket. A változás akkor következhetne be, ha a valóban tájékozott, valódi értelmiség ahelyett, hogy lekezeli, lesajnálja az egyszerű "plebsz"-et, megtalálná vele a hangot, felkarolná, és vezetné. Nem számítom valódi értelmiségnek a szakbarbárokat, akiknek ugyan felsőfokú végzettsége van, de az információt csak a saját területén képes feldolgozni, az összefüggések meglátására vagy képessége sincs, vagy csak ideje nem, mert sikeres akar lenni a saját pályán, meg mellette épp eléggé leköti a család, kikapcsolódás, stb. Sajnos kifejlesztettünk egy olyan szinten specializációra épülő érvényesülési modellt, ahol lehet eleve 30 éves korig egyetemre kell járni, majd a következő 10 évben bizonyítani, hogy valamit még hozzá lehet adni a meglévő tudásbázishoz, és elismerésnek örvendve fürdőzni a publikációkkal és esetleg visszatérni az alma materhez, hogy ugyanazt megtanítsa emberünk a következő generációknak, mert ez a kifizetődő út. Tudom, hogy mára iszonyatosan nagy zseninek kellene lenni ahhoz, hogy valódi polihisztor legyen valaki, de ettől függetlenül szerintem minimum elvárás lenne egy politológustól vagy történésztől, hogy képes legyen közgazdaságtani összefüggéseket látni, vagy egy közgazdásztól, hogy képes legyen szociálpszichológiai, vagy ökológiai hatásokat mérlegelni. Pozitív példa: Vandana Shiva. Fizikus és ökológus, aki az egyszerű indiai paraszti hátteret nem megtagadta, hanem igyekszik megvédeni. Józan ész, és nagy szív. A magyar közéletet, bevallom, nem figyelem árgus szemekkel, de mondjuk Ángyán József jutna eszembe, ha azon gondolkodnék, milyen vezetőre lenne szükség. Semmiképp nem Gyurcsány Ferencre, vagy Bajnai Gordonra, azaz amíg az ellenzék nem képes megújulni, addig baszva vagyunk, és Orbánék malmára hajtjuk a vizet, épp úgy ahogy Clinton csődje hajtotta Trump malmára.
   Lényeg a lényeg: a helyi értékeket, helyi megoldásokat a "nép" szerintem szeretné, nagy pech, hogy az állítólagos "baloldal" a globalizált világképet, és a vidéki helyett a városi létformát képviseli. Vagy tulajdonképpen semmit, csak azt, hogy ha a "jobboldal" azt mondja valamire, hogy fekete, nekik élből azt kell mondani, hogy fehér, még akkor is, ha a dolog valójában kábé 75%-os szürke! És néha persze igazuk van, azaz lehet néha tényleg 25%-os szürke az, amire ők fehéret mondanak inkább, de a lényeg itt azon van, hogy nem képesek sosem észérvekkel előjönni, csak a makacs "ellenállással" a jelenleg nyerő pozícióban lévő hatalommal szemben. Így értelemszerűen a puha diktatúráktól csak a keményebbek felé visz az út.
   Érdemes olvasni ezt is (meg a folytatásait): Tölgyessy Péter: Elveszett egyensúly


Komment: "Részemről támogatom azt, hogy mindenki termelje meg a maga energiáját. Csak ez a kulcsa annak, hogy az embereknek fogalmuk legyen a fogyasztásról. Ha máshol van megtermelve, akkor max. csak egy órán keresztül láthatod a fogyasztást. Sokaknak ez már nem mond sokat, ki tudja fizetni, meg amúgy is, ez is olyan szabadság feeling, megtehetem és ezen sem kell gondolkodnom. Valahogy jobban dotálnám a független létesítményeket, és ebbe nem csak az energia megtermelése tartozna bele, hanem pl. a szennyvízkezelés is! Nem szabad az embereket elszigetelni a problémáktól! Az a kényelem amit sokan megvásárolnak, az öl meg mindenkit!"
   
Pontosan!   Charles Eisenstein. Localfutures.org. Economics of Happiness. A korábban említett schumacheri örökség fiatalos, továbgondolt verziója. 
   Megint oda térek vissza: ha a napelem (vagy szélturbina, vagy biodízel, stb.) gyártásának minden következményét bevállalod a saját megyéd területén belül, és még mindig azt mondod, hogy ez a jövő, akkor beszéljünk róla újra! 

   Előjött még az "ökológiai sivatagok" kérdése. Pl. birkalegelő, kombinálva panelmezővel. 

   Ezen a vonalon egy biológus, és egy általam csak youtube-ról ismert, talajmegújító mezőgazdasággal foglalkozó úriember kezdett párbeszédbe, és ez nekem már magas. 
  Az én erősségem az, hogy igyekszem nem leragadni sem pusztán ökológiai, sem gazdasági, sem technológiai, sem szociológiai aspektusoknál, próbálom átlátni a nagyobb képet. Rajzot is tanultam magasabb szinten, szóval esztétikai szempontokról is lehetne még szólni. Vizuális hatásokról, amik konkrétan pozitív, avagy negatív irányba befolyásolhatják az általános jóérzetünket, és ez már a pszichológiai kutatások hatásköre, de szintén érdemes bevenni a kalapba.
    Ide tartozik pl. az, mit dolgoz fel az agyunk (vagy lelkünk) szívesebben: legelőt fákkal, és csicsergő madarakkal, vagy legelőt kékesszürke négyzetlapokkal? Mitől leszünk, avagy maradunk mentálisan stabilak, kreatívak, lelkes emberi lények? Ajánlom megint itt, nem magam, csak egy általam angolból fordított cikket : Így nyugtatnak meg a fák


    És még tudnék sokat írni arról, milyen propagandaelemeket vélek felfedezni a mostanában tapasztalt "green hype"-ban, amik teljesen párhuzamosan futnak a populista pártok térnyerésével, azaz izzadságszagú kísérlet lehet arra, hogy a gonosz klímaváltozástagadókat pellengérre állítsuk. 
   
   De már magamhoz képest is túlírtam a témát, szóval egyelőre ennyi.
   Vandana Shivával szeretném egyfajta keretbe tenni az írást. 
   A "zöld forradalom" annak idején azzal marketingelte önmagát, hogy felszámolják majd az éhezést a Földön! Kombájn, traktor, műtrágya, gyomirtó, rovarirtó, mind a kőolajfinomításhoz kapcsolódó részágazatok, ugye? Akkor az érte meg. Kellett egy nagyszerű cél, hogy mindenki elhiggye: Afrikában sem lesz több nyomorgás, ha most ebbe fektetjük az energiát! Aztán mi lett a vége? 
    Másik általam csak lefordított cikk : Vandana Shiva: Párizs, a béke, és az emberiség a szakadék szélén
   Akkor nem kérdeztük meg, mi lesz a nagyüzemi mezőgazdálkodás, a gépesített állattartás hátulütője.
   Most nem kérdezzük meg akkor, ez vajon hová vezethet? :
 
   Anélkül, hogy megvizsgálnánk most a "megújulók" összes várható következményeit, a pozitív mellett a negatívakat sem elbagatellizálva, szerintem csak a szakadéknak a peremére toljuk méginkább magunkat.
 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése